A kutyákra jellemző allergiás megbetegedések

Az a kutya allergia, ami megnehezíti egyes kutyák életét, leginkább a világos színű, kevés pigmentet halmozó kutyákra jellemző.

Ilyenek tipikusan a West highland white terrier, a fehér boxer, vagy a fehér francia bulldog. Az allergia fő tünete a vakarózás, a hasmenés valamint a könnyezés-tüsszögés-orrfolyás. 

Két alapvető allergia típust különböztetünk meg, az eleség és az inhalatív növényi pollen allergiát. Előbbire jellemző, hogy gyakorlatilag egész éven át vannak tünetei, (emésztési zavar, hasmenés, fogyás, bőrtünetek), míg a pollen allergia értelemszerűen szezonális, a virágzási periódusokhoz igazodik, és leginkább a bőrelváltozások és a viszketegség a legkínzóbb tünetei.

Ez lehet, hogy viccesnek hangzik, de valójában nem az. Súlyos esetben a kutya egész napját az teszi ki, hogy ezzel foglalkozik, a vakarásnak kitett bőrfelületeken a finom hámsérülésekben nagyon gyorsan megtapadnak a másodlagos fertőzések kórokozói, a gombák és a baktériumok. Ezek aztán kezeletlen esetben súlyos, mélyre terjedő, gennyes bőrgyulladást hoznak létre, mely akár életveszélyes állapotba is sodorhatja az állatot.

A két fő allergia típust leginkább az különbözteti meg egymástól, hogy a fehérje természetű, allergiás túlérzékenységi reakciót kiváltó allergén hol és hogy kerül be a szervezetbe, és hol van az a védelmi vonal, ahol az elsődleges tünetek létrejönnek. Bonyolítja a dolgot és a tüneteket is kuszává teheti, ha az állat mindkét allergia típustól szenved, mindkettőnek megtalálhatóak a jelei.

Az ételallergia diagnózis felállításakor gyakori az a tulajdonosi érvelés, hogy az nem lehet eleség allergia, mert mindig ugyanazt eszi a kutya! Rossz hír nekik, hogy e megbetegedések leggyakrabban szerzett jellegűek, ritkán öröklöttek, bár a hajlam az allergiára egyértelműen öröklődik. A szervezet egy bizonyos ideig tartó fehérje terhelés után válik arra túlérzékennyé. Pont arra, amivel eddig sokszor találkozott.

Az eleségallergia az ételben lévő fehérjékre kialakuló allergia, mely minden táplálékban benne lehet. Ezért van az, hogy a leggyakoribb eleség allergén a baromfi húsból származik. Ezt etetjük a legtöbbet a kutyákkal, ez gyakorlatilag minden, nem specifikus tápban benne van, még akkor is, ha egyébként az a táp halas, disznóhúsos vagy marhahúsos. De természetesen bármilyen fehérje lehet tettes, zöldség, hús, szénhidrátok fehérjéi is a listán lehetnek.

Nehéz diagnosztikai feladat, hogy megtudjuk, mi vagy mik azok az eleség allergének, melyek a betegséget okozzák. Olcsó, de időigényes az ún. eliminációs vagy kihívó diétás eljárás, mely gyakran hónapok alatt hoz csak eredményt. Drágább, de szinte azonnali választ ad a kérdésre a vérből készíttetett allergia teszt, mely akár 60 vagy 80 allergénre egyszerre ad vizsgálati eredményt, általában igen megbízhatóan.

Ha már ismerjük az allergiát kiváltó forrásokat, könnyebb dolgunk van, mert olyan tápot választunk – az egyre szélesedő választékot kínáló speciális diétás tápok közül –, mely megfelel a leletnek, vagy, ha ritkán, de egyes esetekben ilyen táp nem létezik, magunk készítjük el az eleséget a konyhában.

A pollenallergia sokkal nehezebb a kezelést tekintve, bár, diagnosztikailag nem különbözik a nehézségi foka az előzőétől. Ma már a bőrtesztek visszaszorulóban vannak, mert itt is a vérvizsgálat hozza a biztosabb eredményt.

Ha a lelet a kezünkben van, amiben szerepelnek azok a növények, fűk, fák, bokrok megnevezve, melyek pollenjeire allergizálódott a kiskutyánk, nem tudunk vele a magunk eszközeivel mit kezdeni. A megoldás a laboratórium (és az állatorvos) kezében van, hosszan tartó ún. érzéketlenítő (deszenzibilizáló) injekció kúrához állít össze az egyedre szabott oldatsort a lelet alapján. Ezen oldatok meghatározott időintervallumonként és időtartamban beadva megfékezik a kutya allergiás reakcióját a legtöbb esetben. Ha már elmúltak a tünetek, időnként egy-egy emlékeztető injekcióra még sokáig, gyakran az állat életének végéig szükség lehet.

E cikk lényege, hogy bíztassam az ilyen tüneteket mutató ebek gazdáit arra, hogy mutassák meg az állatorvosuknak a beteg állatot, készüljön el a pontos diagnózis, és kezeljük e betegséget a mai, modern, elfogadott módon.

Nem elég csak a tünetekre koncentrálva injekciós, vagy tablettás kezeléshez nyúlva felfüggeszteni azokat, mert hosszú távon a mellékhatások okozzák majd a nagyobb bajt. Ássunk a dolgok mögé, legyen pontosan kivizsgálva a kutya és folytassunk adekvát, okot érintő kezelést, mely kifejezetten nagy reményekkel kecsegtet a gyógyulásra nézve.

Írta: Dr. Bánfi András kisállatgyógyász-szakállatorvos