Érdemes, sőt, szabad-e váltogatni a kutyaeledelt? Milyen esetben lehet indokolt és mikor nem ajánlott? Ha váltunk, hogyan csináljuk jól? Dr. Márton Kinga állatorvos ad iránymutatást a témában.
A változatosság gyönyörködtet, vagy mégsem?
- Te sem szeretnél minden nap pörköltet enni nokedlivel!
- Minden nap mást adok neki enni, mert úgy szereti…
- Elfogyott, amit szoktunk adni neki, vettem másikat, nem értem, miért van hasmenése?
- Igaz, hogy bernáthegyim van, de a mini táp csomagolása jobban tetszik.
- Az én kutyám 10 éves, még nem öreg, jó neki a kölyöktáp, az tartalmasabb.
Ilyen és ehhez hasonló mondatok gyakran hangzanak el mind az állatorvosi rendelőkben, mind az állateledel szakboltokban. Gyakran felmerülő kérdés, hogy szükséges-e kedvencünket változatosan etetni, jót teszünk-e ezzel neki, vagy felesleges, sőt káros is lehet.
Ahhoz, hogy erre választ adhassunk, elsőként nézzük át röviden, mikor szükséges eledelt váltani:
- Kövessük a kutya életkorának változását
- első alkalommal akkor szükséges az addig megszokott táplálékot lecserélni, amikor az anyatejes táplálás már nem elegendő a kölyökkutya fejlődéséhez, így szilárd eledelre kell szoktatni;
- a következő mérföldkő a táplálásban a felnőttkorba lépés,
- majd később – mérettől és fajtától függően – 6-9 éves kor között, amikor idős korba lép.
- Bizonyos megbetegedések esetén bármelyik életkorban szükséges lehet átmenetileg vagy véglegesen diétás eledelre vagy gyógytápra váltani az állatorvos instrukciói szerint.
- Ivartalanítás után ennek az állapotnak megfelelő speciális eledelt válasszunk.
- A kondíció változása (elhízás vagy lesoványodás) esetén is célszerű ennek megfelelő eledelre váltani.
Természetesen mindig a kutya korának és méretének megfelelő eledelre cseréljük az előzőt.
Most lássuk, hogy mikor nem szabad vagy nem célszerű a tápváltás.
Egészen egyszerűen megfogalmazva akkor, ha a fentiek szerint nem indokolt. Minden életkorban adódnak olyan helyzetek, amikor egy esetleges ötletszerű eledelváltás plusz stresszt és így egészségügyi kockázatot jelenthet. Lássuk ezek közül néhányat!
- Egy kölyök állat számára az anyjától és az addig megszokott környezetétől való elválás és új környezetbe kerülés óriási stressz, ezt hamarosan követi számtalan új inger, a kölyökkori vakcinázás, a fogváltás majd az ivartalanítás. Ezek mind alaposan igénybe veszik a kiskutya szervezetét, megterhelik az immunrendszerét, ezért ebben az időszakban, az elválasztástól a fogváltás végéig célszerű kerülni az eledelek váltogatását. Maradjunk annál, amivel a tenyésztő is etette, vagy ha örökbefogadott állatkáról van szó, az otthoni karantén időszak alatt választott tápnál.
- Minden életkorban célszerű elkerülni a váltást a vakcinázással egybeeső időszakban, illetve a belső parazita ellenes kezelések időszakában,
- valamint minden megbetegedés (beleértve a belső parazitás fertőzéseket is), illetve műtéti beavatkozás esetén, kivéve, ha diétás eledelre váltunk.
- Ugyanígy kerülendő ivarzás, pároztatás, utazás, kiállítás, tulajdonosváltás során is, ilyenkor mindig tartsunk 7-10 napos türelmi időszakot.
Ha kutyaeledelt váltunk, hogyan tudjuk azt mindannyiunk számára a legkedvezőbben megtenni?
A legfontosabb, hogy soha ne hirtelen történjen az újfajta eledel bevezetése, ez alól kivétel az akut egészségügyi problémák esetén szükséges diétás eledel.
Legjobb, ha egy úgynevezett átvezetési időszakkal oldjuk meg a váltást: minimum 5-7, de inkább 10 nap alatt fokozatosan emelkedő adagban kínáljuk az új, és csökkentsük a régi eledel mennyiségét, mindig összekeverve.
Igyekezzünk minden egyéb stresszhelyzetet kiküszöbölni ebben az időszakban, és ügyeljünk rá, hogy az életkornak és a méretnek megfelelő legyen az új eledel.
Ne az ízesítés vagy a csomagolás szépsége legyen a döntő, hanem az, hogy a beltartalmi értékek és a tápszemcsék mérete alkalmas-e kedvencünk megfelelő táplálására.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az oka ilyen fokú óvatosságnak.
Tudnunk kell, hogy a megváltozott körülményekhez az emésztés viszonylag lassan, körülbelül 6 hét alatt tud alkalmazkodni. Ennyi idő kell az emésztőszerveknek és a beleknek a megváltozott mennyiségű, minőségű összetevőkhöz való alkalmazkodáshoz: emésztőenzimek termelődésének változása, bélperisztaltika változás, mikroflóra összetételének változása.
Minden stresszhatás elsőként a vastagbél mikroflórájának változását hozza magával.
Stressznek számít minden, a megszokott életviteltől eltérő esemény, ebben az esetben az új, más összetételű eledel is. A mikroflóra változása miatt romlik a megváltozott összetételű eledelhez való alkalmazkodás képessége. Ilyenkor a bél saját immunrendszerének (GALT) működése is romlik – és a bél a legnagyobb „immunszerv” a szervezetben, az immunsejtek 70-80%-a itt található.
Ha emellett az immunrendszert még direkt módon igénybe vesszük (pl. vakcinázás, környezetváltozás, műtéti beavatkozás, fennálló szubklinikai fertőzés és parazitózis stb.), sikertelen lesz az új eledelre való átállás. Ilyenkor a tápváltás kellemetlen következményekkel járhat: jobb esetben néhány napos hasmenés, esetleg hányás, esetenként elhúzódó bélgyulladás vagy a bélflóra jelentősebb eltolódása tapasztalható, és ezek következményeként egyéb problémák is felmerülhetnek. Ha ezt tapasztaljuk, haladéktalanul egyeztessünk állatorvosunkkal!
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy váltsunk, ha valóban szükséges, de okosan.
Írta: dr. Márton Kinga, állatorvos, a Gondos Gazdik szakértő csapatának tagja.