Az allergia fogalma, kialakulása, az allergiás megbetegedés állatorvosi vonatkozásai, jellegzetes tünetek.
Az allergia fogalma, kialakulása
Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója, amelyet egy bizonyos anyag, az allergén vagy más néven antigén okoz. Az allergén leginkább a környezetben található, amúgy ártalmatlan” anyag, amely a szervezetbe kerülve (bonyolult biokémiai változásokon keresztül) gyulladásos folyamatot indít el.
Az allergén a szervezetbe kerülve ellenanyag termelést vált ki. Allergiás reakció csak abban az élő szervezetben alakul ki, amely az adott allergénnel szemben már áthangolódott, szenzibilálódott, vagyis találkozott vele. Amennyiben a szervezet nem érzékeny egy bizonyos allergénnel szemben, akkor allergiás reakció sem alakul ki.
Az allergiás megbetegedés állatorvosi vonatkozásai
Az allergia, hasonlóan az elhízáshoz, civilizációs ártalomnak is felfogható. Az állatorvosi gyakorlatban egyre gyakrabban találkozunk ezzel a megbetegedéssel, nemcsak a kutyák, hanem a macskák és a kisrágcsálók körében is. A probléma elsősorban szezonálisan jelentkezik: a betegek száma a tavaszi-őszi időszakban megsokszorozódik. Ez összefügg a növények aktív, virágzási ciklusával, vagyis a levegőben keringő pollen koncentráció emelkedésével. Az allergiás megbetegedések másik – valamivel ritkább – típusa nem köthető adott évszakhoz, egész évben tüneteket okoz. Ide sorolható például az eleség allergia. Gyakran találkozunk az allergia kevert formáival is, amikor a szezonális túlérzékenységi reakció mellé eleség allergia is társul.
Jellegzetes tünetek
Az allergiás embereknél tapasztalható jellegzetes légzőszervi tünetek (orrfolyás, prüszkölés, köhögés, fulladás, fokozott könnyezés, kötőhártya gyulladás stb.) a házi kedvenceinknél ritkán jelennek meg, ezek sokkal inkább egyéb kórképekre utalnak. A kutyák és macskák allergiára utaló megbetegedése – az emberrel ellentétben – elsősorban bőrtünetekben nyilvánul meg. Ennek oka, hogy a kutyák/macskák allergiás folyamataiért felelős sejtek (hízósejtek) a bőrben találhatóak nagy számban, az ember esetében viszont a légzőszervekben! Kedvenceink allergiás bőrgyulladása (atopias dermatitis) összefoglaló elnevezés. A kiváltó októl függetlenül ide soroljuk azokat a bőrelváltozásokat, amelyek hátterében az immunrendszer működésének zavara áll.
A táplálék allergia – bár szintén bőrtüneteket okoz – az allergiás bőrbetegségek egy önálló csoportját képezi, így ez nem tartozik az atópiás bőrbetegségek közé.
A kutyák, macskák allergiás bőrgyulladása esetén szembetűnő a minden ok nélküli vakaródzás, egyes testtájak (lábvégek, farok tájéka) harapdálása, fokozott nyalogatása. Gyakori társtünet a nyugtalanság, esetenként a nyüszögés, sírás. A belülről fakadó kényszeres, elsősorban a fejre, fülekre, pofatájékra korlátozódó, máskor az egész testfelületre kiterjedő viszketegségérzet miatt az állat nem találja a helyét, semmi másra nem tud koncentrálni, csak hogy csillapítsa a gyakran már elviselhetetlen érzést.
A főbb tünetek:
- vakaródzás
- bizonyos testtájak fokozott rágása, nyalogatása
- bőrpír (látványos a hajlatokban, a lábujjak között, a fülkagylón, a szemek környékén, a szőrrel nem fedett bőrfelületeken)
- következményes felületes hámsérülések (hólyagok, göbök, pörkök)
- másodlagos bakteriális (esetenként gombás) felülfertőződés miatt kialakuló gennyes , bűzös bőrelváltozás
Az életkor, a fajta szerepe az allergiás kórkép kialakulásában
Az első tünetek általában már igen korán jelentkeznek. Gyakorlati tapasztalat, hogy a túlérzékenységi reakció nem az idős egyedek megbetegedése. Az allergia gyanúja már 3-4 hónapos kölyköknél felmerülhet. A diagnosztizált betegek jelentős része a 0,5-4 éves korcsoportba tartozik. Mivel az alap betegség nem gyógyítható, így a célunk egy viszonylagos tünetmentes állapot és a jó életminőség elérése és fenntartása a teljes élethossz alatt.
Bizonyos fajták esetén gyakrabban alakul ki a megbetegedés, ennek hátterében genetikai, örökletes defektus vagy hajlam gyanítható. Egyes kutyafajták bizonyos vérvonalaiban jól nyomon követhető ez a folyamat. A keverék kutyáknál is gyakran tapasztalható a megbetegedés, de ennek hátterében az immunrendszer korai fejlődésének hiánya áll (sanyarú sors, tisztázatlan fedezési és születési körülmény, nem megfelelő tartás és táplálás, kóbor ebek, menhelyen nevelkedő egyedek, korai súlyos megbetegedés stb.).
Allergiás megbetegedésre hajlamos fajták (a teljesség igénye nélkül):
- west highland white terrier
- bichon bolognese
- bichon havanese többnyire fehér egyedei
- bullterrier többnyire fehér egyedei
- magyar vizsla
- dalmata
- labrador retriever stb.
Az allergiás reakció kialakulásáért felelős allergének
A túlérzékenységi reakció kialakulásáért számos anyag felelőssé tehető. Ezek egy része a külvilágban megtalálható (outdoor), másik csoportjuk előfordulása inkább zárt térben (indoor) jellemző. Az eleség, valamint a bolhanyál allergia esetén egy adott fehérje váltja ki a fokozott válaszreakciót.
A leggyakoribb allergének:
Outdoor:
- pollenek (fű, fa, virág)
- penészgombák
Indoor:
- házi poratka
- emberi hámsejt
- bolhanyál
Eleség:
- szárnyashús (csirke, pulyka)
- szója
- gabonák (búza, árpa)
- élesztőgomba
- paradicsom stb.
Írta: Dr. Volszki Mónika, állatorvos