- Nyugodt macska
- Barátságos, ugyanakkor önálló
- Csendes
- Nagyobb, zömök fajta
- Napi szintű ápolást igényel
- Nem hipoallergén fajta
- Szüksége van egy külső kifutóra
- Gyermekek mellé előzetes szoktatás szükséges
Személyiség
A perzsa macska gyengéd, szeretetteljes és kevésbé aktív, mint egyes rövid szőrű fajták. Általánosságban elmondható, hogy nem bánja az egyedüllétet és elégedett, ha egyedüli macska lehet. Megelégedetten üldögél szépen, csendben.
Története és származása
Származási ország: Törökország és Perzsia
A perzsa macska első feljegyzett őseit a XVII. században importálták Perzsiából Olaszországba, és Angorából (mai Ankara, Törökország) Franciaországba. A perzsa macskák szőrzete szürke, míg az angóra macskák szőrzete fehér színű volt. Ezen hosszú szőrű macskák leszármazottjai a XIX. században jutottak el Nagy-Britanniába. Ezek az egykori perzsa macskák teljesen különböztek a mai kiállításokon helyezéseket elérő egyedektől. Arcuk hosszabb, fülük nagyobb volt és vadabb megjelenésűek voltak. Az évek során a szelektív tenyésztés hozta létre a ma már megszokott, zömök testet és lapos arcot.
A perzsa macska nem csak hogy hosszú szőrrel, de nagyon tömött aljszőrzettel is rendelkezik, emiatt hatalmas elkötelezettséget igényel a tulajdonostól az ápolás terén, a macska ugyanis önmaga nem képes bundáját rendben tartani.
Míg a perzsa macska várható élettartama tíz-tizenkét év, a fajta közismerten számos egészségügyi problémára hajlamos.
A tenyésztésből kifolyólagos rövidebb, laposabb arc miatt az állkapocs deformálódhat, ami fogászati, így esetleges étkezési és folyadékfogyasztási problémákhoz vezethet. Az apró orrlyukak és a túl hosszú szájpadlás súlyos légzési nehézségeket okozhat. Előfordulhat, hogy a könnycsatornák nem a természetes úton vezetik le a könnyet, így a folyamatos könnyedzés hatására az arc nedvesedik, ami idővel bőrkiütéseket és sebeket eredményez. Az arc lapos jellege növeli a szembetegségek kialakulásának esélyét is.
A perzsa macskák hordozhatják az autoszomális domináns policisztás vesebetegség génjeit, amely a ciszták kialakulását követően veseelégtelenséghez vezethet. Az 1990-es években, amikor már a szűrővizsgálatok elérhetővé váltak, ezt a rendelleneséget a perzsa és egzotikus rövid szőrű macskák több mint egyharmadánál ki tudták mutatni. A szűrővizsgálat segítségével a tenyésztők most azon dolgoznak, hogy megpróbálják felszámolni a betegséget. Leendő kölyökmacskád vásárlásakor mindig igényeld szülei szűrővizsgálati tanúsítványát.
A perzsa macskáknál gyakori lehet továbbá a hipertrófiás kardiomiopátia (a szív falának megvastagodása) is.
Más hosszú szőrű macskákhoz hasonlóan a perzsáknál is a nagyobb valószínűséggel alakul ki gombás bőrfertőzés.
Az eledellel kapcsolatban minden macskának egyedi preferenciái és szükségletei vannak. A macskák azonban húsevők, étrendjüknek fedeznie kell 41 meghatározott tápanyagot. Ezen tápanyagok aránya az életkortól, az életmódtól és az általános egészségi állapottól függően változhat, így nem meglepő, hogy egy növésben lévő, energikus cica más tápanyagszükséglettel rendelkezik, mint egy kevésbé aktív, idős macska.
Érdemes továbbá szem előtt tartani olyan szempontokat is, mint az ideális fizikai kondíció megőrzéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű, az etetési irányelvek szerinti táplálék etetése, valamint az egyéni preferenciák kielégítése nedves vagy száraz eledelek receptúráival.
A perzsa macska napi szintű ápolást igényel, hogy hosszú, tömött szőrzetét szennyeződés- és csomómentesen tudjuk tartani. Amennyiben nem sikerül gubancmentesen tartani bundáját, akár annak lenyírására is szükség lehet, ezt követően pedig időbe telik majd, míg az új bunda kinő.
Gondoskodni kell a szemekről és a fenéktájékról is. Ezeket a területeket naponta kell tisztítani a foltosodás elkerülése érdekében. A perzsa macska hajlamos a könnyezésre, ezért a szemzug környéke és az orr oldala rendszeres tisztítást igényel. A fenék és a farok alsó részének szőrzete hajlamos összecsomósodni az ürüléktől, ezért ügyelni kell ezen testtájékok alapos tisztán tartására, hogy elkerüljük a csomók kialakulását.
A rendszeres ápolás segít eltávolítani az elhalt szőrzetet ami szükséges annak érdekében, hogy a macska ne nyelje le azt, mivel a szőrlabdák problémát okozhatnak a perzsa macskák emésztőrendszere számára.
Mint minden macskánál, a perzsa fajtánál is javasolt a rendszeres védőoltás és az élősködők elleni védelem.
Bár a fajta nem a gyermekbarátságáról ismert, minden macska természete más és más. Megfelelő összeszoktatást követően alkalmassá válhat a gyermekekkel való együttélésre.