Az Ön Kedvence, a mi Szenvedélyünk.

Ausztrál juhászkutya

Ezt a fajtát gyakran hasonlítják a border collie-hoz. Az ausztrál juhászkutya erős és izmos, téglalap alakú testfelépítéssel. A kanok 51-58 cm, a szukák pedig 46-53 cm marmagasságúak. Nemtől és testfelépítéstől függően általában 19-29 kg súlyúak. Bundájuk színe lehet fekete, márványozottan kékes (blue merle), vörös, valamint márványozott vörös, cser jegyekkel vagy anélkül. A részletekért lásd a fajtaszabványt.

Tudnivalók
  • Tartásához előzetes tapasztalat szükséges
  • Foglalkozást igényel
  • Kiadós sétákra van szüksége
  • Több mint 2 óra séta az ideális számára
  • Közepes testű
  • Némi nyáladzás előfordulhat nála
  • Másnaponta ápolást igényel
  • Nem hipoallergén fajta
  • Kimondottan beszédes
  • Őrzőkutya, ugat és riaszt
  • Egyéb kisállatokhoz előzetes szoktatás szükséges
  • Gyermekek mellé előzetes szoktatás szükséges

Személyiség

Az ausztrál juhászkutya erős terelőösztönnel rendelkezik, szeret részt venni a családi programokban, hiszen gazdái társaságában érzi igazán jól magát. Ismeretlen emberekkel szemben félénk lehet, ezért a korai szocializáció elengedhetetlen ennél a fajtánál. Energikus és magas intelligenciával rendelkezik, ami miatt igényli a folyamatos testi és szellemi foglalkozást.

Története és származása

Származási hely: Amerikai Egyesült Államok

Meglepő módon az ausztrál juhászkutya valójában amerikai fajta. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a Pireneusok baszk régiójából származó pásztorok fiatal ausztrál juhászkutyákat vittek az Egyesült Államokba, juhok őrzése céljából. Nevüket az Ausztráliából importált juhok miatt kapták, amelyeket tereltek. Egy másik elmélet szerint a fajtát először Ausztráliába importálták, ezután került csak az USA-ba. Az 1800-as évek végén, amikor a fajta először érkezett az Egyesült Államok délnyugati részébe, kezdetben más pásztorkutyákkal keresztezték, a munkaképesség javítása érdekében. Az Egyesült Államokban 1957-ben fajtaklubot hoztak létre.

Az ausztrál juhászkutya kimondottan egészséges fajtának mondható. Azonban sok fajtához hasonlóan náluk is gyakoriak a különböző örökletes szembetegségek és a csípőízületi diszplázia (ami mozgásnehezítettséget okozhat). Ezért fontos ezek kiszűrése a tenyésztés előtt.

Az ausztrál juhászkutya naponta legalább két óra mozgást igényel. A fajta magas színvonalon teljesít különböző kutyasportokban (agility, heelwork zenére, obedience és flyball), amelyekben ki tudja használni testi és szellemi képességeit.

Kutyád étrendje kiegyensúlyozott arányban kell, hogy tartalmazza a fő tápanyagokat és elengedhetetlen, hogy mindig legyen előtte friss víz. Emellett fontos a rendszeres testkondíció pontozás, annak érdekében hogy megőrizd kutyád ideális alakját, valamint a napi két alkalommal történő etetés, a választott eledel etetési útmutatójának betartásával.

Az ausztrál juhászkutya szőre közepesen hosszú, sűrű aljszőrzettel. A lábak hátsó részén hosszabb, zászlós szőrzet található ami a kan kutyáknál jellemzően dúsabb. Heti két-háromszori fésülés általában elegendő, vedlés idején azonban gyakrabban javasolt.

Habár sok kutya köztudottan gyermekbarát, minden kutyát és gyermeket meg kell tanítani a helyes viselkedésre és egymás kölcsönös tiszteletére annak érdekében, hogy biztonságban élhessenek egymás mellett. Ugyanakkor a kutyát és a gyermeket soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni, a szülőknek minden mozdulatot ajánlott odafigyeléssel kísérni.

Az ausztrál juhászkutyának nincs szüksége hatalmas vagy pompázatos otthonra, legalábbis ami a házat illeti, de fontos, hogy legyen egy a nagy, biztonságosan körbekerített kertje, ahova kimehet, továbbá, hogy biztosítva legyenek számára a rendszeres, változatos séták. Emellett elengedhetetlen, hogy legyen egy biztonságos, tágas kültéri terület a szabadon futáshoz és a feladatok gyakorlásához. Az ausztrál juhászkutya a csendes külvárosi részeken, vagy vidéken szeret élni, a nyüzsgő városi lét túlságosan zavaró lehet számára.

Pozitív megerősítéssel az ausztrál juhászkutya bármilyen kutyasportot, tevékenységet vagy feladatot el tud sajátítani, és bár ez elsőre nagyon vonzónak tűnik, nevelése nem könnyű feladat. Könnyen, sőt könnyebben megtanulja a helytelen, mint a kívánt viselkedést, ezért képzése során fontos a gondos menedzselése is. A gyerekekkel és más állatokkal való korai szocializációja létfontosságú csakúgy, mint a behívás, a laza pórázon való séta és a „csend” parancs megtanítása. Az ausztrál juhászkutya jól teljesít a kutyasportokban, beleértve az agilityt, az engedelmességit, a kutya frizbit, a hoopers-t, a szimatmunkát és még sok mást, de sokféle tevékenységre van szüksége ahhoz, hogy fizikailag és mentálisan is elfáradjon.

Tudtad?

  • Az ausztrál juhászkutya a híres emberek körében rendkívül népszerű. Ilyen híres gazdik közé tartozik Amanda Seyfried színésznő (az Ebgondolat című kutyás film), Susan Sarandon, Bruce Willis, Demi Moore, Steven Spielberg rendező, és így tovább. A lista szinte végtelen.

  • Az ausztrál juhászkutya valójában a rodeók miatt vált népszerűvé, és bár a kutyák tehetségüket főként a bikák terelésében mutatták meg, olyan lenyűgöző trükkökre is képesek voltak, mint az egyensúlyozás, a kötélugrás vagy a mellső lábukon való járás.

• Korábban sokféle néven szerepeltek, mint pl. spanyol juhászkutya, pásztorkutya, kék sarkú, új-mexikói juhászkutya vagy kaliforniai juhászkutya.
• Az ausztrál juhászkutyák gyakran heterokrómként születnek, ami azt jelenti, hogy két különböző színű szemük van.

Kapcsolódó cikkek: