Kutyapanzió – kérdések és válaszok

Bármennyire is szeretnénk, hogy négylábú társaink hűen elkísérjenek az utazásainkra, ez sajnos nem minden esetben megoldható.

Ha ebbe a helyzetbe kerülünk, és nem tudjuk kire bízni a kutyust, kézenfekvő megoldás a kutyapanzió. Erről a lehetőségről mesél nekünk Győrfi Henriett, a Dog Garden Kutyapanzió és Kutyanapközi okleveles trénere:

Magyarországon elsősorban három fő vonala van a kutyák panzióztatásának.

• Az egyik a már több évtizede megjelent kenneles kutyapanzió, amikor egy – általában családi ház udvarában kialakított – kennelsoron tudják elhelyezni a négylábú vendégeket.
• Egy másik lehetőség a szintén régóta fellelhető családi panzió, ahol saját kutya mellett fogadnak még 2-3 kutyát és vigyáznak rájuk.
• Az elmúlt pár évben pedig megjelentek hazánkban is az USA- és Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendő angolszász kutyapanziók, kutyanapközik, ahol családi kedvencünk sokadmagával, szakmai felügyelet mellett élvezheti a panzióban töltött napokat.

Gazdiként azt kell eldöntenünk, hogy saját kutyánk számára melyik elhelyezés optimális. Ebben a fontos döntésben szeretnék segítséget nyújtani az alábbi pár gondolattal.

A kenneles panziók előnye, hogy olyan kisállatokat is tudnak fogadni, akik nem jönnek ki jól fajtársaikkal. Jellemzően olyan ebeknek ajánlom, akik nem tűrik más kutyák társaságát és/ vagy a mindennapjaikban a kinti tartáshoz vannak szoktatva. Nekik nem fog gondot okozni, ha napi több órában nélkülözniük kell az emberi társaságot. Egy jól működő kenneltartásos panzióban naponta legalább kétszer lehetőséget biztosítanak a kutyák számára, hogy egy biztonságosan elkerített területen elvégezhessék a dolgukat, futkározhassanak és játszhassanak a gondozóval.

A családi panziók előnye, hogy azoknak a kutyusoknak is megfelelő lehet, akik jól érzik magukat más kutyák társaságában és hozzá vannak szokva a benti tartáshoz. Energiájukat le tudják vezetni a többi kutyussal és kellő közelségben van az emberi társaság a nap 24 órájában.

Az angolszász típusú panzióztatás még nem annyira elterjedt hazánkban. Felépítésük, struktúrájuk és munkamódszereik némileg különbözhetnek, de a lényegi közös pont bennük, hogy az arra alkalmas kutyákat fajtársi közösségben tartják az ott töltött idő folyamán. A legnagyobb eltérést itt az éjszakai elhelyezésben találhatjuk. Van, ahol az éjszakát kennelben töltik a kutyák és van, ahol kisebb csoportokban, ezzel megoldva magasabb létszám mellett is a nyugodt pihenést a kutyusok számára.

Az angolszász típusú panziók létjogosultsága folyamatosan nő, ahogy hazánkban is változik a kutyatartási kultúra. Azoknak az ebeknek, akik a család szerves részét képezik és egy fedél alatt élnek velünk, trénerként az ilyen típusú panziókat ajánlanám.

Előnye, hogy megmarad a folyamatos kontaktus az emberrel, amihez egy lakásban tartott családi kedvenc hozzá van szokva. A nagyobb kutyalétszám miatt elengedhetetlen, hogy hozzáértő, szakmailag felkészült trénerek dolgozzanak az ilyen típusú panziókban, így nyugodtak lehetünk afelől, hogy valóban jó kezekben van kedvencünk.

Rengeteg visszajelzést kapunk a hozzánk járó gazdiktól, hogy kutyájuk viselkedése pozitív irányba változott a nálunk töltött panzió vagy pár napközis nap után. Egyik kedvencem Bellácska, a kis bolognese hölgy, aki az első két napját gyakorlatilag a karomban töltötte, ha kint volt a többi kutya között a futtatón. Sikerült ezzel egy olyan jó kapcsolatot kialakítanunk, hogy harmadnap már – vállalva a „kockázatot” – keresztülsétált a többi, nagyobb kutya között, csak hogy újra a közelemben legyen. Közös sétáink eredményeként a négy napos panzió után a gazdi visszatelefonált nekünk, hogy rá sem ismer Bellára, a korábban pórázon acsarkodó, minden kutyát nagy ívben elkerülő kedvence a séták során méretre való tekintet nélkül, bátran ment ismerkedni idegen kutyákkal.

Ahogy minél több időt töltenek nálunk a kutyák panzióban vagy napköziben, fokozatosan kiismerjük az egyéniségüket, meglátjuk egyedi szokásaikat, saját arcukat. Már tudjuk például, hogy a nyaranta rendszeresen nálunk panziózó vizslafiú csak és kizárólag a saját, otthonról hozott plédjén hajlandó aludni. Ha valaki más esetleg elbitorolja, panaszos sírással adja a tudtunkra, hogy ez így nincs rendjén, szerezzük neki vissza.

Az angolszász típusú panziót választók láthatják, hogy nemcsak az ebek elhelyezését oldják meg ezzel a választással, hanem pozitív változást tapasztalhatnak kutyájuk viselkedésében a panzióztatást követő időszakban. A folyamatos szakmai felügyelet mellett minden apró, kutyatársaságban nem megfelelő viselkedés korrigálva van, így később a mindennapi sétákon és a futtatókon is élvezhetjük a panzióban kialakult új viselkedési mintákat. Ezeket ráadásul folyamatosan megerősíthetjük, ha a hétköznapokon is visszatérünk a panzióba, a kutyanapközis szolgáltatást is igénybe véve.

Az ilyen típusú panziók nem alkalmasak olyan kutyák fogadására, amelyek nem jönnek ki jól fajtársaikkal, viszont agressziót nem mutató, félős vagy alulszocializált kutyák szocializálására kitűnően alkalmasak. Továbbá, ha kölyökkutyánk van, akkor érdemes panzióztatás nélkül is igénybe venni a napközis szolgáltatást, hisz itt kedvencünk találkozhat különböző méretű, korú, fajtájú társaival, ami hozzájárul kutyánk szocializálásához.

Bármelyik panzióztatási formát választjuk kedvencünk számára, előzetesen gondoskodjunk róla, hogy érvényes veszettségi, kombinált és kennelköhögés elleni oltással, valamint kullancs védelemmel legyen ellátva, illetve időben végezzünk féreghajtást!

Ne hagyjuk utolsó pillanatra a panzióválasztást: időben, még jóval a panzióztatás előtt keressük fel a számunkra szimpatikus panziót! Látogassunk el személyesen, érdeklődjünk a szokásokról, a napi életritmusról, nézzük meg a kutyák életterét, így nem érhet minket csalódás, hogy esetleg nem a megfelelő helyet választjuk.

Ha tetszik a hely, vigyük el négylábú barátunkat előbb pár órára, majd egy éjszakára, hogy megismerhesse, megszokhassa a panzió munkatársait és a szokásokat, így amikor hosszabb időre otthagyjuk, már úgy fogja érezni magát, mint a második otthonában.